Nyugat-Ausztráliában a nyugdíjasok megkapták azt, amit Magyarországon már hosszú évekkel ezelőtt bevezettek: a nyugdíjasok ingyen utaznak. A gyakorlati megvalósítás tekintetében ugyanakkor mi tanulhatnánk tőlük.
Az ausztrál állam ugyanúgy minden nyugdíjasának ingyenessé tette a helyközi utazást, mint a magyar kormány, a helyi utazást azonban nem. Ez utóbbi ugyanis a helyi önkormányzatok feladata, így a kormánynak nem volt ebbe beleszólása, és nem is erőltette rá a városokra a döntést. De van még más is, amit a magyarok eltanulhatnának. Egyrészt csak a saját államuk öregjeire vonatkozik az ingyenesség, ellenétben a magyar gyakorlattal, ahol minden 65 éve feletti uniós állampolgárnak jár ez a kedvezmény. Tehát ha egy hetvenéves norvég vezérigazgatónak békávézni vagy vonatozni támad kedve, akkor azt a magyar adófizetők (és utasok) pénzén teheti.
A legfontosabb különbséget a végére hagytam: az ingyenesség csak csúcsidőn kívül, vagyis reggel 9 és délután 15:30 között érvényes. A pesti nyugdíjasok azonban a reggeli órákban is ingyen közlekednek - és ezt meg is teszik, mert a legtöbb piac csak a reggeli órákban van nyitva, így az idősek a legnagyobb zsúfoltságban kénytelenek kerekeskocsijaikkal közlekedni. Ha az ingyenesség csak 9 után lenne érvényes, akkor szerintem a piacok is megnyújtanák a nyitvatartási idejüket. Sőt, sok idős már kora reggel elindul az orvosához, így az aktív dolgozók már nem tudnak munkaidő előtt elugrani a rendelőbe, mert túl sokat kell várniuk. Félreértés ne essék, nem akarok rosszat az idős, fáradt embereknek, de szükség volna arra, hogy számukra is kényelmesebb legyen az élet, és az aktív dolgozókat se akadályozzák a folytonos rohanásban.
Utolsó kommentek